Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Üzenetek, tanítások

2010.11.07

2010. november 7., vasárnap

Jó időben és a jó helyen tenni vagy mondani valamit. Ugyanaz az a tett vagy mondat, egy bizonyos helyzetben felemel, míg egy másik szituációban rombol. De honnan tudd, hogy mikor melyiket nyilvánítsd ki? Hát ez az, ehhez kell egyensúlyban lenni és az Univerzum rezgésével egységben létezni. Egy egyiptomi tanítás szerint, ha ezt képes vagy betartani, akkor válhatsz Beavatottá. Minden nap végignézünk egy-egy tulajdonságpárt, hogy világos legyen. A megfogalmazás lehet, hogy furcsa lesz első olvasásra, de ha képes vagy sorok mögé nézni, akkor érezni fogod az igazságtartalmát. Ne a szavakat próbáld meg értelmezni, hanem figyeld, hogy azok hova vezetnek.

 

2010. november 8. hétfő

HALLGATÁS-BESZÉD

A "hallgatás" és a "beszéd" ugyanannak az erőnek két, egymást kiegészítő megnyilvánulása.
A "hallgatás" isteni tulajdonság, következményei áldásosak, ha az ember ott és akkor alkalmazza, ahol és amikor hallgatni kell. Ha azonban egy ember ott és akkor hallgat, ahol és amikor beszélnie kellene, ha például egy embertársát egyetlen szóval meg tudná menteni valamilyen nagy veszélytől, de ennek ellenére hallgat, akkor az isteni "hallgatás", "elhallgatássá" válik.

Ha a "beszédre" rossz helyen és időben kerül sor, akkor a "beszéd" isteni képességéből, "fecsegés" lesz.

 

2010. november 9. kedd

FOGÉKONYSÁG-BEFOLYÁSOLHATATLANSÁG

A következő tulajdonságpár egyik fele a "fogékonyság" isteni, ha az ember minden emelkedett értékkel - tehát a széppel, a jóval és az igazzal - szemben fogékony, nyitott, hagyja, hogy Isten kifejtse rá hatását, és Őt magába fogadja. Azonban végzetessé válik, ha gerinctelen  és akarat nélküli "befolyásolhatósággá" alacsonyodik.

A pár másik fele a "befolyásolhatatlanság" az összes alantas befolyás és hatás elleni rendíthetetlen ellenállást jelenti. Ha azonban az ember a magasabb erőkkel szemben fejt ki ellenállást, az isteni "befolyásolhatatlanságból" sátáni elszigeteltség lesz.

 

2010. november 10. szerda

ENGEDELMESSÉG-URALKODÁS

Isten akarata közvetlenül rajtad, de másokon keresztül is érvényesülhet. Isten akaratát akkor ismered fel, ha mindent, amit tőled megkövetelnek, először alaposan megvizsgálsz, vajon egyezik-e a legbensőbb meggyőződéseddel. Isten a legbensőbb meggyőződésünkön keresztül szól hozzánk, és ilyenkor feltétlen engedelmességgel tartozunk. Ha bárkinek belső meggyőződésünk ellenére, csupán gyávaságból, félelemből, esetlen jóneveltségből vagy anyagi haszon érdekében engedelmeskedünk, akkor az engedelmesség, mint tulajdonság "szolgaisággá" válik.

Ha valaki szeretet nélkül és önző célokból igyekszik az akaratát másokra kényszeríteni, és megsérti embertársai önrendelkezési jogát, akkor az "uralkodás" isteni tulajdonságát "zsarnoksággá" alacsonyítja.

 

2010. november 13. szombat

ALÁZATOSSÁG-ÖNBIZALOM

Az "alázatot" az istenivel, a minket éltető magasabb Önvalóval szemben kell kimutatnunk. A mindenségben megnyilvánuló isteni lényeget, az örök létezést kell felismerned magadban, és alázattal átadni magad neki. Soha nem vetheted alá magadat alvilági erőknek. Ebben az esetben az isteni alázat, gyáva "megalázkodássá" változna, amellyel a téged az Ő örök létezésével  éltető isteni lényeget sértenéd meg.

Egy pillanatra sem szabad elfelejtened, hogy nem saját erődből élsz és dolgozol. Minden erő Istentől ered, és minden rajtad keresztül megnyilvánuló erő a felsőbb Önvalódból - Istenből - áramlik ki. Legyél annak tudatában, hogy egyéniséged önmagában látszatlény. Az igazi lényed  - a benned rejtőző egyetlen, örök valóság - maga Isten! Az önbizalom tehát a szívedben lakozó Istenbe, nem a látszatlénybe, vagyis saját egyéniségedbe vetett bizalmat jelenti. Az isteni "önbizalom" bármilyen tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlen, és belső kapcsolatot jelent Istennel. Ha azonban valaki azt képzeli be magának, hogy képességei fölött ő maga rendelkezik, és nem Isten, akkor az isteni önbizalom, "önteltséggé" változik.  

 

2010. november 14. vasárnap

AZONNALI CSELEKVÉS-MEGFONTOLTSÁG

Bizonyos helyzetkben villámgyors döntésekre kell képesnek lenned. Meg kell tanulnod, hogyan választhatod ki habozás nélkül, egy szempillantás alatt a sok lehetőség legjobbikát. Bekövetkezhetnek olyan helyzetek, amikor egy pillanatnyi késés, egy egyszeri, megismételhetetlen lehetőség elhalasztását jelenti. Ha minden figyelmedet összpontosítod, megőrzöd az idő bármilyen fogalma fölött álló lélekjelenlétedet, és azonnal tudsz cselekedni, akkor Isten akaratát hajtod végre, és ebben az esetben a villámgyors döntés isteni tett. Ha valaki azonban lélekjelenlét és megfontoltság nélkül cselekszik azonnal, és így nem tudja megőrizni a koncentrációt, akkor az isteni "villámgyors döntés", megfontolatlan "sietséggé" válik. 

Cselekvés előtt meg kell zaboláznod a vérmérsékletedet, és sok türelemmel ki kell várnod, amíg a döntés megérik benned. Isten akaratának felismeréséhez gyakran várakoznod kell, mielőtt a helyes választást megleled. Ez azt jelenti, hogy "megfontoltan" kell dolgoznod. Ha azonban az ember a végtelenségig nyújtja a döntéshozatalt, soha nem szánja el magát a cselekvésre, akkor az isteni "megfontoltságot", habozó "határozatlansággá" változtatja.

 

2010. november 15. hétfő

BÁRMINEK AZ ELFOGADÁSA - A KÜLÖNBSÉGTEVÉS KÉPESSÉGE

Meg kell tanulnod, hogy mindent elfogadj, amit a sors hoz. Nem a külső körülmények határozzák meg értékedet, hanem kizárólag az, mennyire tudod Isten akaratát megvalósítani. Belső értékeidet a külső megaláztatások sem kicsinyíteni, sem nagyítani nem tudják. Éppen ezért nem szabad azzal törődnöd, hogyan viszonyulnak hozzád a tudatlan emberek. Az vagy, aki vagy, függetlenül attól, hogy éppen lenéznek vagy felmagasztalnak. Tanuld meg, hogyan lehet az összes körülménnyel megbékélni, és rezzenéstelenül elfogadni őket. ... Azonban mindig meg kell fontolnod - még akkor is, ha bensődben semmi sem sérthet meg -, mikor kell a magasabb irányítás képviselőjeként védekezned a megaláztatások ellen, és szerényen visszahúzódnod a dicsőítés elől. A "bárminek az elfogadása" soha nem fajulhat apatikus lemondássá vagy gyáva gerinctelenséggé.

Mindig a legjobbat válaszd, és soha ne elégedj meg az alacsonyabb rendűvel. Különbséget kell tudnod tenni a szép és a csúnya, az igaz és hamis között. A különbségtevés képessége nélküli ember használhatatlan a nagy műben.

 

2010. november 16. kedd

ÓVATOSSÁG-BÁTORSÁG

Az óvatosságot is el kell sajátítanod, ugyanakkor képesnek kell lenned annak eldöntésére, hogy mikor és hol kell felhasználnod ezt az isteni tulajdonságot. Az "óvatosság" révén megmentheted magadat és sok más embert is nagy veszélyektől, sérülésektől és az értelmetlen áldozatoktól. Azonban, ha az önbizalom hiánya miatt mulasztod el valaminek a megtételét, akkor az "óvatosság" isteni tulajdonságát gyávasággá alacsonyítod.

"Bátorságod" megrendíthetetlen kell, hogy legyen. Semmilyen veszélytől nem riadhatsz vissza. Az összes nehézséggel bátran kell szembenézned, és az isteni lényeg elleni támadásokat határozottan kell visszaverned, ha a nagy cél azt követeli meg. Az isteni bátorság azonban soha nem változhat át "vakmerőséggé."

 

2010. november 17. szerda

NINCSETELENSÉG-KORLÁTLAN BIRTOKLÁS

Akár kilátástalan szegénységet követel meg tőled feladatod, akár mesés gazdagságot hoz neked, mindig legyél tisztában azzal, hogy soha semmi nem a tiéd, hanem minden fölött Isten rendelkezik, te csak a küldetésednek megfelelő mértékben részesedhetsz bármiből. Ahogy a vízcsatorna számára mindegy, milyen mennyiségű víz folyik keresztül rajta, hiszen a víz fölött nem rendelkezik, úgy neked is tudnod kell, hogy bármit hoz a sors, az Istentől származik, és azt tovább kell adnod. Ne aggódj amiatt, miből fogsz megélni. Pontosan annyit kapsz, amennyire szükséged van. De még ha dúskálnál is a kincsekben, lelkedben mindig "nincstelennek" kell érezned magad. Ez az isteni lelki beállítottság azonban soha nem fajulhat sem a "minden mindegy" felfogásává, sem az "anyag megvetésévé". Nem várhatod el embertárdaidtól, hogy munka nélkül tartsanak el!

Az anyag is Isten megnyilvánulása, tehát az anyagot is isteni jelenségként kell becsülnöd, uralnod kell, és rendelkezned kell vele. El kell sajátítanod annak a művészetét, hogy az anyagi javakból mindig csak annyit halmozz fel, amennyit a földi küldetésed megkövetel... Soha ne feledd, hogy amíg a földi síkon élsz, az anyaggal és nem az anyag nélkül, különösen nem az anyag ellen kell cselekedned. Fontos, hogy az anyagi javakat meg tudd szerezni, és képes legyél megőrizni, valamint a helyes módon használd fel, máskülönben teljesen kiszolgáltatod magad a földi hatalmaknak, és azok béklyójában nem tudod földi feladatod függetlenül és szabadon megvalósítani. Vigyáznod kell azonban, nehogy az anyag uralásának isteni tulajdonsága, önző "kapzsisággá" fajuljon.

 

2010. november 18. csütörtök

A KÖTŐDÉSEK HIÁNYA-HŰSÉG

A "nagy mű" munkásaként egyetlen emberhez sem kötődhetsz. Ismerd fel minden emberben az isteni, a földi és a pokoli vonásokat. Ne az egyént szeresd, hanem a benne lakozó isteni lényeget, tűrd el a földi és kerüld el a pokoli megnyilvánulásokat. Ha feladatod megköveteli, habozás nélkül kell otthagynod akár a legszeretettebb személyt is, mivel mindig szem előtt kell tartanod, hogy ami szeretetre méltó benne, az az Isten, nem az egyéniség. Az egyéniség csupán Isten egyik megnyilatkozási eszköze. Ugyanazokat a megnyilatkozásokat másokban is megtalálhatod és szeretheted. Mindenkiben szeresd Istent, és akkor senkihez nem fogsz kötődni. "A kötődés hiánya" azonban soha nem változhat át az embertársaid iránti szeretet teljes hiányává. 

Azok iránt azonban, akikben felismerted Isten kinyilatkozásait, életre-halálra szóló hűséggel tartozol. Mesteredet és a nagy műben résztvevő munkatársaidat azért szereted, mert felismerted bennük Istent. Rajtuk keresztül Istenhez vagy hű, mivel egyéniségüket Isten eszközeként szereted. A mestered és a munkatársaid iránti tisztelet és hűség így soha nem válik az egyéniség imádatává, valamiféle "személyi kultusszá".   

 

2010. november 21. vasárnap

A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN LEVÉS-HÁTTÉRBE HÚZÓDÁS

Ha értékes munkával akarsz hozzájárulni a nagy műhöz, akkor értened kell annak művészetéhez, hogyan használhatod saját egyéniségedet engedelmes szerszámként a nyilvánosság előtt. Tehetségedet és adottságaidat lelki erőddel kell az embertömegek előtt felerősítened, olyan mértékben felfokoznod, hogy kisugárzása mindenkit elérjen. Mondandódnak egyéniségeddel, testtartásoddal, kézmozdulataiddal, tekinteteteddel és szónoki tehetségeddel kell a lehető legnagyobb meggyőző erőt kölcsönöznöd, az embereket ilyen módon kell a hatásod alá vonnod, egy magasabb szellemi szintre magaddal ragadnod. Szellemiségedet tehát egyéniségeden keresztül kell mindenféle szégyenérzet vagy gátlás nélkül megmutatnod a nyilvánosság előtt. "A figyelem középpontjába kerülés" azonban soha nem ébresztheti fel benned a hiúság ördögét, soha nem fajulhat magamutogatássá, az istei adottságaiddal való feltűnéskeltéssé. Ha emberek tömegei ünnepelnek lelkesen, állandóan tudatában kell lenned annak, hogy az embereket nem a - csupán üres buroknak tekinthető - személyed, hanem Isten ragadtatja el, AKI  a te földi porhüvelyed által nyilvánul meg.

Ha " a figyelem középpontjába kerülés" művészetének gyakorlása közben nem szolgáltatod ki magad a hiúság ördögének, akkor  a legkevésbé sem fog zavarni, ha más feladatok ellátása érdekében újra a jelentéktelenség homályába húzódsz  vissza. Ebben az esetben nem mutathatod ki képességeidet, hanem feltűnés és kiemelkedés  vágya nélkül, észrevétlenül el kell vegyülnöd a tömegben. Ez a szerény "háttérbe húzódás" azonban soha nem vezethet képességeid alábecsüléséhez vagy az önmegsemmisítéshez.. Emberi méltóságodat mindig szívedben kell hordoznod.

 

2010. november 26. péntek

A HALÁL MEGVETÉSE-AZ ÉLET TISZTELETE

Ha a nagy mű értékes munkása akarsz lenni, ki kell állnod a teljes halálmegvetés próbáját. Sem nem rendítheti meg a meggyőződésedet, hogy a halál egyáltalán nem létezik. Amikor tested elhasználódik, Önvalód leveti magáról. Az Önvaló azonban az életfa egyik ága, maga az élet, és az élet múlhatatlan. Ha tudatodban az élettel azonosulsz, akkor - amennyiben küldetésed miatt életveszélybe kerülsz -  a haláltól sem fogsz visszariadni, hanem halált megvető bátorsággal fogsz szembenézni a legnagyobb veszéllyel is. A "halál megvetése" azonban soha nem fajulhat az élet lekicsinlésévé, vagyis "életmegvetéssé".

Az életet mindenek fölött kell becsülnöd. Az élet maga Isten. Mindenben, ami csak él, az örök létezés nyilvánul meg. Soha nem teheted ki magad értelmetlenül az életveszélynek. Becsüld a testedben lakozó életet is, éld életedet örömmel. Az életöröm ugyanakkor soha nem válhat öncélúvá, nem változhat át "érzékiséggé".  

 

2010. november 27. szombat

KÖZÖMBÖSSÉG-SZERETET

Utoljára marad a legnehezebb próbatétel: a "szeretet" és a "kegyetlen szeretet", vagyis a "közöny" próbája. Ez az utolsó tulajdonságpár itt a Földön elválaszthatatlan egységet képez. Bármikor nyilvánítod ki a pár bármelyik tagját, a másik akaratlanul is szintén kifejezésre jut. Személyes hozzáállásodat, személyes hajlamaidat és érzéseidet teljesen fel kell adnod: úgy kell tudnod szeretni, ahogy maga Isten szeret. Mindent kell szeretned, különbségtevés nélkül! Mindennel az örök létezés egységének kötelékében kell szeretned. Ahogy a nap is minden különbségtevés nélkül ragyog a szépre és csúnyára, a jóra és gonoszra, az igazra és a hamisra - mindegyiket egyformán szereti -, neked is úgy kell a szépetés a csúnyát, a jót és a gonoszat, az igazat és a hamisat teljes közömbösséggel, egyformán szeretni. Meg kell értened, hogy a szép nem létezhetne a csúnya nélkül. Meg kell értened, hogy a jó sem létezhetne a gonosz nélkül. Meg kell értened, hogy az igaz sem létezhetne a hamis nélkül. Fel kell ismerned, hogy a szép és a csúnya , a jó és a gonosz, az igazés a hamis egyaránt csak a kimondhatatlan egymást kiegészítő tükörképei. Ezt a kimondhatatlant - csak hogy legyen rá valamilyen szavunk - "Istennek" nevezzük.
Ha az összes élőlényre ugyanazt a szeretetet sugárzod, akkor ebbe a szeretetbe már semmiképp nem fog személyes vonzalom vegyülni. Mindent a nagy egész nézőpontjából fogsz szemlélni, és ha az általános szempont az egyéni szemponttal ütközésbe kerül, habozás nélkül az egész szempontját fogod képviselni, és az egyén érdekein kíméletlenül átlépsz. Ennek a kíméletlenségnek azonban mindig az egyetemes, isteni szeretetben kell gyökereznie, soha nem származhat személyes "ellenszenvből."

Személytelenné vált, közömbös-kegyetlen szereteted azonban olyan esetekben is ki kell nyilvánítanod embertársaiddal szemben, amikor lelkük csak földi boldogulásuk ellenében menthető meg, legyen szó akára hozzád legközelebb álló egyénekről. Ha úgy adódik, közömbösen kell tudnod végignézni, ahogy szeretteid a legnagyobb veszélybe kerülnek, és ha a szokásos módokon nem tudsz rájuk hatni, akkor se lelki erőszakkal, se hipnózissal, se okkult eszközök felhasználásával nem tarthatod őket vissza, ha lelki gyógyulásukhoz ez szükséges. Inkább szenvedjen valaki anyagi vagy testi károkat, akár haljon meg, mintsem hogy a lelke elvesszen. Mindenképpen lelkének megsegítésére kell törekedned. Ahogy Isten sem avatkozik be az emberek ügyeibe, hanem teljes döntési szabadságot biztosít nekik, te sem foszthatod meg embertársaidat szabad akaratuktól, és soha nem kényszerítheted őket erőszakkal semmire. Segítőkészségednek a lelki épülésre és nem a földi vagy testi előnyökre kell irányulnia. Ez az istenien kegyetlen szeretet azonban soha nem változhat át "szeretetnélküliséggé", soha nem szabad bárkitől is "ellenszenv" miatt megtagadnod a segítséget, ha földi módszerekkel megmentheteted.

 

Ezek a legnehezebb próbatételek, ugyanis személyes érzelmeidet kell feladnod és kikapcsolnod. Csak ha már teljes mértékben elsajátítottad  a felsorolt tizenegy tulajdonságot, akkor ismerheted föl Isten hangját olyan tisztán, hogy bizonyossággal érezd, mit kell, és mit nem szabad a legnehezebb esetekben igazi szeretetből megtenned!

Azután azonban már nem hibázhatsz, mert maga leszel a megtestesült szeretet! A szeretet pedig csak szeretetből képes cselekedni. Semmi mást nem kell tenned, csak Önvalódat kell kisugároznod, azzal kell azonosnak lenned, és az egész mindenség a te melegségedből, fényedből  és erődből meríthet. Akkor te magad is istenivé válsz, a tudatod magával Istennel válik azonossá!

 

Forrás: Elizabeth Haich: Beavatás (Óegyptomi misztériumok) c. könyve

 
 

 

Képgaléria


Utolsó kép




Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 42352
Hónap: 383
Nap: 15